Magyarország nem Oroszország szövetségese, de ritka racionális partner az egyre fanatikusabbá váló EU-ban - Kirill Teremetszkij elemzése - ALTERNATÍV HÍREK

Elhallgatott és a főáramú médiából szándékosan kihagyott hírek oldala

Magyarország nem Oroszország szövetségese, de ritka racionális partner az egyre fanatikusabbá váló EU-ban - Kirill Teremetszkij elemzése

Share This
Kirill Teremetszkij: Magyarország nem Oroszország szövetségese, de ritka racionális partner az egyre fanatikusabbá váló EU-ban
Budapestnek sikerült saját nemzeti érdekeit az eurokrata elit által támogatott érdekek fölé helyeznie.

Erről írt elemzést Kirill Teremetszkij, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője és volt diplomata, akinek cikkét teljes egészében lefordítottam számotokra.

A kelet-európai reálpolitika - amelynek hívei még emlékeznek Hans Morgenthau nemzeti érdekek elsőbbségéről szóló parancsaira - és a nagy remények és illúziók szélesebb körű nyugati ideológiája és politikája közötti összecsapásnak vagyunk tanúi. Ebben a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok feláldozódnak a politikai agendák oltárán.

2022. augusztus 21-én a magyar MOL olaj- és gázipari óriásvállalat és a szlovák Slovnaft fizetett az Ukrajnán keresztül történő orosz olajtranzitért.
A kijevi UkrTransNafta állítólag a szankciók miatt nem fogadta el a moszkvai Gazprombank fizetését. A Druszba-vezetéken keresztül történő tranzit leállítása egy újabb lépés volt Oroszország nyomásgyakorlásához, amely nem történhetett volna meg nyugati partnereik jóváhagyása nélkül.

De miért hajlandó Magyarország saját maga is keresni a módját, hogy vészhelyzetben az orosz energiahordozókért fizessen és miért megy szembe az EU szankciópolitikájával? 
És miért utazott július végén Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Moszkvába, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyaljon a további gázszállításokról?
A magyar-ukrán kapcsolatok 2014 utáni lehűlése és a kijevi hatóságok hivatalos budapesti támogatásának hiánya ellenére a magyar olaj- és gázipari vállalat, a MOL 300 ezer eurót utalt át és 50 ezer euró értékű speciális berendezést küldött, hogy az orosz katonai művelet alatt is működőképes maradjon az ukrán gázszállító rendszer.

Magyarország aggódik az ukrajnai energiaellátás folyamatossága miatt, mivel 60%-ban függ az orosz olajtól (további 16%-ban Kazahsztánból, amely szintén a Barátság-vezetéket használja) és 85%-ban az orosz gáztól. 

Az Oroszország és Budapest közötti stabil és pragmatikus kétoldalú kapcsolatoknak köszönhetően hosszú távú szerződéseket kötöttek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország a szélesebb európai piacnál ötször alacsonyabb áron vásároljon energiaforrásokat.

A Roszatom és a magyar MVM között 2014-ben aláírt 10 milliárd dolláros projekt a Paksi Atomerőmű két blokkjának megépítésére, amely a politikai környezet ellenére sikeresen megvalósul, lehetővé teszi, hogy Magyarország az olcsó villamos energiának köszönhetően továbbra is vonzó ország maradjon a nagyvállalatok és a külföldi befektetők számára.

Mindez segíti Orbán Viktor kormányzó Fidesz-Kereszténydemokrata koalícióját abban, hogy viszonylag alacsony benzin- és gázárakkal és alacsonyabb villamosenergia-tarifákkal kapcsolatos ígéreteket tegyen és tartson be a választóknak. Emellett képesek a választások előtti populista intézkedéseket, például a tizenharmadik havi fizetést és a szociális extra kifizetéseket is felhasználni, valamint a médián (a MOL és az MVM energiaipari vállalatcsoport a magyar kormány kiadványainak szponzorai) és a diákintézményeken keresztül befolyásolni a közvéleményt.

A MOL idén 652 millió dollár osztalékot fizet részvényeseinek.
A kedvezményezettek és részvényesek egyike (30,5%) névleg nem kormányzati alapítványok, amelyek olyan oktatási intézményeket finanszíroznak, mint a Corvinus Egyetem és a Mathias Corvinus Collegium. Ez segíti a kormánypártot abban, hogy a diákok körében a Magyarországon zajló politikai folyamatokról kialakuljon egy  "korrekt" vélemény.

Mindemellett Budapest diverzifikálja energiaszektorát, és igyekszik fokozatosan csökkenteni az orosz nyersanyagoktól való függőségét. 

- Budapest LNG-t vásárol Horvátországból, 
- részt vesz az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban zajló gázprojektekben 
- és stratégiai partnerségi megállapodást kötött az ExxonMobil-lal (bár egy Romániából induló gázvezeték-projekt sikertelennek bizonyult). 

- A magyar FGSZ és a szerbiai Srbijagas 2021. július 5-én fejezte be a Török Áramlaton keresztül történő szállításhoz szükséges interkonnektort az országok határán, így a magyar kormány 2023-tól Azerbajdzsántól vásárol földgázt. 
- Magyarország Irakból és Iránból importál kőolajat, ezen a területen együttműködik Kuvaittal és Bahreinnel, miközben saját mezőit (a baranyai térségben) fejleszti.

Május 18-án az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen bemutatta az orosz energiától való elszakadás tervét, amely a REPowerEU nevet viseli. 

A tervek szerint akár 300 milliárd eurót is elkülönítenek a blokk energiaszektorának modernizálására. A magyar fél megvétózta az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amely eredetileg az orosz energiaszállítások teljes elutasítását irányozta elő. Szijjártó külügyminiszter szerint akár 18 milliárd euróra is szükség lenne az ország olaj- és gáziparának korszerűsítésére és újraszabályozására.

Szijjarto többször is kijelentette, hogy Magyarország már több mint 10 milliárd eurót veszített az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók 2014-es bevezetése miatt. 

Ha az EU teljes egészében elfogadta volna a hatodik szankciócsomagot, az - ahogy Orbán fogalmazott - igazi "atomcsapás" lett volna a magyar gazdaságra. A benzinárak az országban szerinte legalább megduplázódtak volna. 
Ezért Magyarország és néhány egyes közép-kelet-európai ország számára könnyítéseket nyújtott az Oroszországból érkező olaj- és gázszállításokra vonatkozó embargó 2024-ig történő elhalasztása.

2017-ben, az Északi Áramlat 2 akkori befagyasztása után Orbán a nyugati országokat (különösen Németországot) szidta, tekintettel arra, hogy az Északi Áramlat első ágának köszönhetően már kaptak orosz gázt, míg Budapestnek nem volt ilyen garanciája a folyamatos szállításra (aligha volt vitatható, hogy Ukrajna nem a legmegbízhatóbb tranzitország). 

Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök aktívan támogatta a Török Áramlat projektet.

Idén május 21-én egy sajtótájékoztatón Szijjártó elmondta, miért nem kellene embargót bevezetni az Oroszországból érkező tengeri kőolajszállításokra. Hiszen Magyarországnak - a szankciókat aktívabban támogató országok többségével ellentétben - nincs hozzáférése a tengerhez, az energiát szárazföldön szerzi be. A miniszter ezzel ismét szemrehányást tett a nyugati EU-s elvtársaknak a kettős mérce miatt.

Budapest álláspontja igazán irritálja az Európai Bizottságot, amely már korábban is azzal vádolta a magyar hatóságokat és személyesen Orbánt, hogy a menekültválság idején aláássa a blokk egységét. Az eurokraták a magas szintű korrupció és szerintük a "szabad" média bezárása miatt bírálták az országot, miközben többször is azzal fenyegetőztek, hogy megvonják az EU stabilizációs alapjából származó támogatásokat. 

Budapest emellett nem támogatja a blokk azon törekvését, hogy Ukrajnát felfegyverezzék és nem engedi, hogy területén keresztül katonai felszereléseket szállítsanak Kárpátaljára.

Az EU-nak 
1. vagy kivételt kell tennie Magyarország érdekében és ezt követően a szerződések lejártáig engedélyeznie kell az orosz energia vásárlását (és ennek az időszaknak a végén újra tárgyalnia kell Budapesttel, ugyanakkor fokozatosan rá kell kötnie Magyarországot az újonnan kialakuló energetikai infrastruktúrára), 

2. vagy ki kell fizetnie azt az összeget, amelyet Budapest az energiaszektor korszerűsítésére megbecsült 

+ hozzáadva azt a pénzt, amelyet Magyarország azóta sem kapott meg a világjárvány gazdasági hatásainak tompítására).

Természetesen a körülmények sürgőssége miatt Brüsszel a jövőben dönthet egy újabb szankciócsomagról Magyarország véleményének figyelembe vétele nélkül, de akkor az EU egy újabb Brexitre számíthat (elemzők már régóta írnak Magyarország esetleges kilépéséről a társulásból), ami a jelenlegi körülmények között teljesen elfogadhatatlan az EU uralkodó körei számára.
.com/static/557a07d5e4b05fe7bf112c19/t/57ceba392e69cf210230e0d6/1434409802334/
A hivatalos Brüsszel és Orbán ilyen viszonya arra enged következtetni, hogy a magyar kormány továbbra is keményen fellép az orosz olaj- és gázembargóval szemben.
Egyértelmű, hogy Magyarország - amíg ez a kormány van - nem fogja senki parancsait sem követni a saját kárára. 

Az Orbán-kormány számára a magyar emberek (nem a brüsszeli vagy washingtoni politikusok) és a magyar gazdaság (nem pedig a páneurópai ideológia) az első. 

A magyar kormány külpolitikájában a pragmatizmust követi és kész megvédeni pozícióit a nemzetközi színtéren. 

Magyarországnak csak a mindenki számára előnyös projektek tetszenek, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal újjáépítése a kínai áruk görögországi pireuszi kikötőből történő szállításának felgyorsítása érdekében (Kína a "Selyemút" minden költségét állja, a magyar kormány pedig Európában népszerűsíti a kezdeményezést).

Három Tenger Kezdeményezés

Az Európai Bizottság terve, hogy eltávolodjon az orosz energiahordozóktól, az ukrajnai fejlemények, Lengyelország azon törekvése, hogy befolyásolja az európai agendát és Washington álma, hogy növelje az EU függőségét az ő energiahordozóitól, serkentheti a 2016-os TSI projekt (vagy "Három Tenger Kezdeményezés", amely 12 országot, köztük Magyarországot is magában foglal) fejlődését. 

Ez a projekt az USA-ból származó cseppfolyósított földgáz (és végül kőolaj) szállítását jelenti lengyelországi és horvátországi tengeri terminálokon keresztül, a jövőben pedig norvégiai gázt is - az első szállításokat Lengyelországba az új Baltic Pipe csővezetéken keresztül Norvégiából 2022 októberére tervezik.

Érdemes figyelemmel kísérni a Három Tenger Kezdeményezés fejleményeit, mivel Lengyelországnak már van tapasztalata az amerikai LNG vásárlásában és értékesítésében, Horvátország pedig 2021 óta továbbértékesíti azt Magyarországnak és más országoknak. 


Májusban a lengyel hatóságok úgy döntöttek, hogy felmondják az Oroszországgal 1993-ban kötött, gázszállításról szóló Jamal kormányközi megállapodást.
Az amerikai-lengyel projekt valójában már folyamatban van. Megfelelő finanszírozás és az EU részéről megnyilvánuló politikai akarat esetén a következő években sikeresen megvalósulhat a TSI infrastrukturális hálózata.
.com/static/557a07d5e4b05fe7bf112c19/t/57ceba392e69cf210230e0d6/1434409802334/
Magyarország nem szövetségese Oroszországnak, de következetes és racionális üzleti partner. Ilyen állam pedig kevés maradt Európában. 
A jelenlegi körülmények között munkakapcsolatokra van szükség a magyar féllel az energiaellátási megállapodások esetleges meghosszabbítása kapcsán (így bármilyen REPowerEU javaslat teljesen előnytelennek tűnik). Szijjártó és Lavrov júliusi találkozója azt bizonyítja, hogy az országok közötti kommunikációs csatornák kiépültek, megértjük és meghallgatjuk egymást.

Írta: Kirill Teremetszkij, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője, volt diplomata.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete

Az eredeti cikk címe: 
Kirill Teremetsky: Hungary is not Russia’s ally, but it’s a rare rational partner in an increasingly fanatical EU

➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!

Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről!

* indicates required

Legfrissebb fontos YouTube-videó

Flickr Képalbum - Karikatúrák

Obey Biden

Legolvasottabb cikkek az elmúlt 1 évben