A koronavírus globális terjedése eddig még nem látott 9 térképen

A Fortune magazin most megjelenő számában egy nagyon izgalmas térkép található, amely a koronavírus globális terjedését mutatja be. A koronavírus gyorsan és globálisan terjed, de a fertőzés kockázata egyenlőtlenül oszlik meg az egész világon.

A globális repülési kapcsolatokra vonatkozó adatok elemzése alapján a berlini Humboldt Egyetem és a Robert Koch Intézet kutatócsoportja, prof. Dr. Dirk Brockmann vezetésével kiszámította a fertőzött utasok valószínűségét és földrajzi elterjedését. A modell alapja a világméretű légi közlekedési hálózat, amely megközelítőleg 4000 repülőteret köti össze, több mint 25 000 közvetlen összeköttetéssel.

Franciaország közelebb van Vuhanhoz, mint Indonéziához.

A kutatás kiindulópontja az volt, ha 1000 fertőzött ember Vuhanban száll fel egy repülőgépre - hová érkezik? Az utasok többsége Kína egyik repülőterén száll le, de körülbelül 10%-uk túllép Kína határain. A modell segítségével kiszámítható a vírus várható terjedési útvonala is. Az eredményként Peking, Shanghai és a főbb HUB csomópontok jöttek ki, ott ahol közvetlen járatok vannak és magas a légiforgalom. Peking esetében például a Frankfurt repülőtere nagyon jelentős lenne, mivel Pekingből Frankfurtba sok közvetlen járat található.

Ebben a különleges esetben a Charles de Gaulle repülőtér fontos csomópontnak számít. Meglepő eredmény jött ki, hogy más ázsiai országok relatív importkockázata, amelyek Vuhan szempontjából kvázi a „szomszédban” vannak, csak jelentéktelen mértékben különbözik Franciaország vagy Németország kockázatától. Franciaország (0,242 százalék) relatív importkockázata magasabb, mint Malajziában (0,202), Indonéziában (0,154 százalék) és a Fülöp- szigeteken (0,146). Wuhan szempontjából tehát Franciaország közelebb áll, mint Malájzia vagy Indonézia. Az interaktív térképen azután tovább vizsgálhatjuk, hogy akár Dél-Korea, vagy Milánó repülőtere mely városokkal van kapcsolatban.

A repülőgépek mozgása világszerte Vuhan repülőterétől kiindulva

Térkép: Prof. Dr. Dirk Brockmann – Humboldt University – Berlin.
Megjegyzés: egy repülőtér minél közelebb található Wuhanhoz az ábrán, annál erősebb a kapcsolat

A repülőgépek mozgása és kapcsolata világszerte Vuhan repülőterétől kiindulva

Térkép: Prof. Dr. Dirk Brockmann – Humboldt University – Berlin.

Melyik városokkal van Milánó a legközelebbi kapcsolatban?

A 2015-ös milánói Expóhoz kapcsolódva a Visual Agency elkészítette azt az infógrafikáját, amely Milánó és más nagyvárosok kapcsolatát jelentik. A speciális térkép azt mutatja be, hogy Milánó (amelynek repülőtere a 20. legforgalmasabb Európában) hogyan és milyen mértékben kapcsolódik a világ többi részéhez. Hány repülőgép indul naponta és mely városokba? A nagy koncentrikus körök jelzik Milánóból a közvetlen összeköttetésben lévő összes világméretű városba tartó járatok átlagos napi számát. A kör területe pedig arányos az egyes városok repülőtéri forgalmával. Így láthatjuk ezen az érdekes térképen, hogy New York sokkal közelebb van Milánóhoz mint Budapest. A legközelebbi kapcsolat London, Róma, Brüsszel, Madrid, New York és Frankfurt található.

A járványok kitörései továbbra is előfordulnak, ahogy a történelem folyamán oly sokszor történt. Egyrészt egyre több ember él városi központokban, másrészt sok húst eszünk, ezeknek az új vírusos fertőzéseknek viszonylag nagy része pedig az állatoktól származik. Ezek mind olyan tényezők, amelyek azt jelzik, hogy hasonló helyzetek magasabb ütemben fordulnak elő a jövőben is, és csak egy nagy különbség van, a korábbi járványokhoz képest, az pedig a terjedés gyorsasága, hiszen a globalizált világban a repülőgép járatoknak köszönhetően már 24 óra alatt összekötötté vált az egész világunk.

Járványok évezredei

A világon ez elmúlt ötvenezer év során összesen több mint százmilliárd ember élt, amelyből tíz százalékuk (10 milliárd ember) vírusok okozta betegségbe, vagy annak szövődményeibe halt bele. Jared Diamond „Háborúk, járványok, technikák” című könyvében a vírusok és járványok történelemformáló szerepét elemezve rendkívül érdekes összefüggésekre mutat rá, akárcsak csak Ian Morris magyarul is most megjelenő „Háború! – A civilizáció folyamata és ellentmondásai a főemlősöktől a robotokig” című könyve is.

Morris arra mutat rá, hogy a háborúk számánál sokkal erősebb volt a járványok halálozási aránya és a kettő szorosan összefüggött. Diamond pedig azt mutatja be, hogy az emberek számára az ősidők óta a legkedvezőbb élőhely a mediterrán- szubtropikus zóna, Gibraltártól Hongkongig húzódó több mint tízezer kilóméteres övezet és évezredek során Kína déli részéből sok globális jelentőségű járvány indult útjára, hiszen az állatok és az emberek itt élnek a legnagyobb sűrűségben, ami táptalaj a vírusok számára.

A melléklet térkép a történelem legnagyobb és legjelentősebb járványok útvonalait mutatja be.

A malária, a lepra és a feketehimlő terjedési útvonala a történelemben

Forrás és térkép: Haisam Hussein

A történelem folyamán is számos – sokkal nagyobb és jelentősebb - járvány volt. Gondoljunk csak az ie. 430-tól kirobbant fekete himlőre, amely csak a 20. században 300 millió emberrel végzett, vagy a spanyolnátha száz évvel ezelőtt– amely szintén Kínából indult ki – pusztítására, amely 2 év (1918-20 között) alatt 100 millió ember halálát okozta. A pesits (vagy fekete halál) amely a 14. században (1347-1353 között) 75 millió emberrel végzett, és ezen belül Európában legalább 20 millió ember életét követelt és csak a 17. században több mint 100 pestisjárvány söpört végig Európában.

A malária, ma évente 2 millió áldozatot szed, azaz minden percben két ember hal meg maláriában napjainkban is. Az 1981-ben kitört AIDS több mint 25 millió emberéletet követelt, és persze ott vannak olyan betegségek és járványok mint a kolera, a tífusz, a lepra, a sárgaláz, az ebola, a brazíliából kiindult zika vírus...

A mostani koronavírussal kapcsolatban nem ez az első eset. Eddig hat koronavírust ismerünk, amely képest embereket megfertőzni, ebből négy enyhe tüneteket okoz, kettő súlyosabbat: ezek a SARS és a MERS. Amostani 2019-nCoV az új, a hetedik, amelynek genetikája nagyon hasonlít a 2002-ben elterjedt SARS-ra.

2 mutató számít

A vírusoknál kétféle mutató számít: az egyik a halálozási arány (a koronavírusnál jelenleg 2-3,1 % között jósolják a szakértők, addig ez az AIDS esetében 3,6 – 3,7 %, a Zika vírus esetén 6,6 % a kanyaró és rubeola esetén 18 %, a fekete himlőnél ez az arány 33 %-os, volt, és a 2018-as Nipah vírusnál az indiai Dél-Keralában 70 %-os) volt, a másik pedig a reprodukciós ráta (R0-érték), azaz egy beteg hány másiknak adhatja át a vírust. Ez a szám magasnak mondható, (2,6 - 3 az értéke), mivel cseppfertőzéssel terjed. Összehasonlításként az influenzavírus reprodukciós rátája 1,8-1,9 körül van, a nagyon fertőző kanyaróé viszont 20.

Összehasonlításként a 2002-2004 között a szintén Kínából kiinduló SARS koronavírus 9,6 százalékos halálozási arányt és 2-5 reprodukciós rátát jelent. 2012-ben tört ki a MERS a Közel-Keleten, tavaly decemberig 2468 megbetegedést jelentettek, és 851 személy halt meg, ami rendkívül magas, 34,5 százalékot jelent, viszont a fertőzés nehezen terjedt. A szakemberek szerint azonban világjárványról sem a SARS, sem a MERS, sem pedig a 2019-nCoV esetében nem beszélhetünk, hiszen, ha kis esetszámban megjelenik is egy vírus világszerte, az még nem tekinthető annak. Legutóbb a száz évvel ezelőtti spanyolnátha tekinthető annak.

A mostani koronavírus a globális védekezés és megelőzés tekintetében is új, hogy az emberiség történelmében még nem volt ekkora karantén (57 millió embert jelent a kínai Hubei tartományban – nagyobb, mint Kolumbia teljes lakossága).

Az hogy a vírus milyen messzire és gyorsan terjed a mai világban kevésbé a fizikai távolságról, hanem inkább a vírust hordozó emberek utazási mintáiról szól!

Az ötmillió lakosú Wuhan város lakosai mielőtt kitört volna a koronavírus – 60.000 repülési és mobiltelefon nyilvántartás alapján - 382 városba repültek (köztük 834 koronavírussal fertőzött), amikor a várost lezárták. Ezért, ha azt nézzük, hogy a városok között kapcsolat (az összekapcsoltság a hálózatos világban minden eddiginél fontosabb lett), akkor a potenciális veszélyforrást, hogy hol jelenhet meg a vírus ez a térkép mutatja be. Az alatta lévő térkép pedig azt, ahol megbetegedéseket észleltek.

A légi közlekedés központjai és utazási kapcsolatok hálózata

A koronavírus globális terjedése 2020. január 31-én, február 3-án és 2020. február 25-én

Ezért is fontos, hogy minden országnak és a kiszolgáltatott térségeknek fel kell készülünk a vírus megállítására, és fontos a média objektív tájékoztatása, hogy a pánikhangulat helyett a megelőzésre helyezze a hangsúlyt.

Érdekességként és összehasonlítva a száz évvel ezelőtti (1918-1920 közötti) spanyolnátha globális terjedését az alábbi térkép mutatja be: